Intézménymutató:
Orszagos Gyermek- es Szocialis Vedelmi Igazgatosag
2004. február 9.
Az Európa Parlament romániai jelentéstevője, Emma Nicholson bárónő február 8-án folytatta tárgyalásait az Országos Gyermekvédelmi és Örökbefogadási Hatóság elnökével, Gabriela Comannal, a gyermekek nemzetközi örökbefogadásáról. Emma Nicholson február 7-én kezdte meg tárgyalásait Romániában. Emma Nicholson bárónő egyetértett Arie Oostlander jelentéstevőnek a romániai helyzetre és a csatlakozási tárgyalások felfüggesztésére vonatkozó megállapításával és javaslatával, kiegészítve ezt azzal a kéréssel, hogy a felfüggesztés mellett megfigyelés alá helyezzék az európai jogrendszernek az igazságszolgáltatásba és belügyekbe történő ültetésének, alkalmazásának a megvalósítását is. Oostlander szerint Romániában hiányzik a törvény felsőbbsége, az egyik legfontosabb csatlakozási feltétel. Nicholson bárónő közleményében arra figyelmeztet, hogy Romániában meg kell erősödnie a jogállamiságnak, a kormánynak pedig egy valóban független és pártatlan jogrendszert kell bevezetnie. /Emma Nicholson folytatja vizsgálódását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./
2005. december 12.
Az Egyesült Államok minden eddiginél erőteljesebb nyomást gyakorol a román kormányra a nemzetközi örökbefogadások ügyében. Az amerikai külügyminisztérium „aggodalmát” fejezte ki amiatt. Az ügy szálai a rendszerváltásig nyúlnak vissza. Az első éveiben bárki örökbe vehetett egy romániai gyereket, ha sikerült megállapodnia a családdal. 1996-ig a kiskorúakat mindenféle bürokratikus akadályok nélkül szabályosan adták-vették. Ekkor létrejött az örökbefogadási hatóság, a helyzet azonban nem javult számottevően. Adrian Nastase akkori miniszterelnök 2002 szeptemberében azt nyilatkozta, hogy a román árvákat interneten 20 és 50 ezer dollár közötti összegért „vesztegették”. Az évek során Románia számos nemzetközi bírálatot kapott a visszaélések miatt. A leghangosabb Emma Nicholson bárónő, Románia Európai parlamenti raportőre volt, aki felemelte szavát a „gyermekkereskedelem” ellen. A nyomásnak engedve, 2001. májusában az Országos Gyermekjogvédő Hatóság úgy döntött, a felmerült korrupciós vádak tisztázásáig felfüggeszti a külföldi örökbeadásokat. A hatóság rendeletét egy örökbefogadásokkal foglalkozó alapítvány kérésére a bíróság hatálytalanította. A kormány közbelépésére volt szükség. A miniszterelnök kijelentette, az örökbeadások ügye politikai kérdés, ezért a bíróság döntésére adott válasz is politikai lesz. A következő héten újabb tiltó rendelet látott napvilágot. Főként amerikai politikusok tiltakoztak, de akadt néhány európai vezető is – Lionel Jospin francia, Silvio Berlusconi olasz kormányfő -, akik saját állampolgáraik jogainak csorbításaként értékelték a bukaresti zárlatot. A román örökbefogadási törvény nagy késéssel, 2004-ben született meg. A moratórium mindvégig érvényben maradt, ennek ellenére – egyes források szerint – a nemzetközi örökbefogadások folytatódtak. A mostani kormány tovább szigorította a szabályokat. Ezek szerint romániai árva csak akkor hagyhatja el az országot, ha a pótszülőkkel másodfokú rokoni kapcsolatban áll. Azonban egyre erőteljesebb amerikai nyomás. /Uncle Sam román gyereket akar. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./
2006. szeptember 7.
Romániában a jobb, nyugati pénzkereseti lehetőség reményében munkát vállaló szülők több tízezer gyereket hagynak itthon maradt családtagjaikra, rokonaikra, vagy akár hetes óvodába küldik őket. Az Országos Gyermekjogvédelmi Hatóság (ANPDC) 2006 első harmadára vonatkozó adatai szerint Romániában 18 754 gyermeket hagytak itthon külföldön munkát vállaló szüleik. Az itthon hagyott gyerekeknek egy része a folyamatosan veszélyeztetett kategóriába tartozik, 2353 esetében védelmi intézkedéseket léptettek életbe, 1009-nél pedig ezeknek az intézkedéseknek a meghozatala folyamatban van. A statisztikák szerint az itthon felejtett gyermekek száma Neamt, Vrancea és Suceava megyékben a legnagyobb. Beszterce-Naszód megyében is nagy a kereslet az úgynevezett hetes óvodák iránt. Gyakorlatilag hetekre, hónapokra, de esetenként évekre az óvoda válik a gyermek családjává és otthonává. A külföldre távozó szülők sokszor kint maradnak, a gyerekek pedig csak várják, hogy szüleik hazajöjjenek. /Mayla Júlia, Gujdár Gabriella: Romániai árvákat fial az Európai Álom. Gyermekek tízezreit hagyták sorsukra a külföldön munkát vállaló szüleik.= Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./
2006. december 20.
Csaka Józsefet, Székelykeresztúr jelenlegi alpolgármesterét jelöli a Kis- és Középvállalatok Országos Ügynökségének elnöki tisztségére az RMDSZ. Az Állami Tartalékalap elnöki posztjának várományosa Dézsi Zoltán, Hargita megye leköszönt alprefektusa. Az Országos Gyermekvédelmi Hatóság alelnöki tisztségében Tonk Gabriellát látná szívesen a szövetség. A jelöléseket Calin Popescu-Tariceanu kormányfőnek is jóvá kell hagynia. A demokratákkal folytatott egyezség alapján az RMDSZ még két megüresedett államtitkári tisztséget is kapott. /Megvan a három RMDSZ-es ügynökségvezető-jelölt. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./
2006. december 22.
Új tisztségviselőkkel bővült az RMDSZ kormányzati jelenléte. Az RMDSZ jelöltjeit Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök december 21-én nevezte ki. Krámer Alpár lett a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára. Krámer Alpár a Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdasági szakán szerzett egyetemi diplomát 1976-ban. Legutóbb a Romgaz Rt. Országos Földgáz Társaságnál igazgatója volt. A tárcánál korábban már dolgozott egy RMDSZ-es államtitkár (Bogos Zsolt), akinek azonban a kormány átszervezése után távoznia kellett tisztségéből. A Kis- és Középvállalatok Országos Ügynökségének elnökének Csáka Józsefet nevezték ki. Csáka József 1985-ben szerzett elektrotechnikai és automatizálási mérnöki diplomát Brassóban, 2006-ban pedig közigazgatási diplomát Bukarestben, 2004-től Székelykeresztúr alpolgármesteri tisztségét töltött be. Az Országos Gyermekvédelmi Hatóság alelnöki tisztségébe Tonk Gabriellát nevezte ki a kormányfő. Tonk Gabriella 1998-ban végezte el a Babes-Bolyai Tudományegyetem pszichológia szakát, eddig az Artemis Alapítvány alelnöke, ügyvezető igazgatója volt. Csutak Nagy Lászlót az Országos Állategészségügyi Hatóság alelnöki tisztségébe nevezte ki a miniszterelnök. Csutak Nagy László 1984-ben szerzett állatorvosi diplomát Kolozsváron, eddig a Szilágy megyei állategészségügyi igazgatóság osztályvezetője volt. A frissen kinevezett RMDSZ-es tisztségviselők a koalícióból távozó Konzervatív Párt kilépésével megüresedett posztokon osztoztak a Demokrata Párttal folytatott egyeztetések nyomán. Az RMDSZ-nek még a Távközlési Minisztériumban is jár egy államtitkári szék. E tisztségre az elkövetkezendőkben teszik meg a javaslatot. /Új magyar tisztségviselők a kormányban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
2007. február 8.
Tonk Gabriellát, a kolozsvári Artemis-központ volt ügyvezető igazgatóját, a BBTE Szociológia és Szociális Gondozási kar doktoranduszát a közelmúltban nevezték ki az Országos Gyermekjogvédelmi Hatóság helyettes államtitkárává. A statisztikai adatok szerint évente körülbelül 4000 csecsemőt hagynak a szülészeteken. /Nagy-Hintós Diana: Elhagyott és fogyatékos gyermekek védelmében. Beszélgetés Tonk Gabriella helyettes szakállamtitkárral. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./
2008. március 26.
Március 25-én kötetlen beszélgetésre hívta a magyar nyelvű média képviselőit az a négytagú hölgykoszorú, akik remélhetőleg befutó helyen szerepelnek majd az RMDSZ Kolozs megyei tanácsosi jegyzékén. Horváth Anna, a fejlesztési minisztérium államtitkára. Tonk Gabriella, a Gyermekvédelmi Hatóság igazgatója, államtitkár és Fekete Emőke kormánytanácsos, Hegedűs Csilla, a Transylvania Trust Alapítvány igazgatója a „négyesfogat” eddigi ideális együttműködéséről értekezett. Fekete Emőke a vidékfejlesztés hangsúlyossá tételét, Tonk Gabriella a stratégikusan gondolkodó és cselekvő önkormányzatokat, Horváth Anna a versenyképesség fokozását, Hegedűs Csilla pedig a kulturális örökség fenntartható fejlődését tartja majd szem előtt. /Nagy-Hintós Diana: RMDSZ-es nők is pályáznak a megyei tanácsosi tisztségekre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./
2008. május 12.
Romániának nincs népességszaporulatot támogató politikája – fogalmazott Tonk Gabriella helyettes államtitkár, az Országos Gyermekjogvédelmi Hatóság alelnöke az Életfa Családsegítő Egyesület által szervezett találkozón Kolozsváron. Május 9-én Szabó Kinga az Életfa képviseletében átnyújtotta Tonk Gabriellának, valamint az MPP-t képviselő Sándor Krisztina megyei elnöknek és Herédi Zsolt városi tanácsosjelöltnek azt az iratot, amelyben megfogalmazták észrevételeiket a jelenleg érvényben lévő törvények kapcsán, valamint javaslataikat az törvénytervezetekre vonatkozóan. /S. B. Á. : Új törvény készül a gyermekgondozásra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./
2008. november 21.
Romániában közel 24 ezer gyermek nevelkedik árvaházakban, több mint húszezer állami fizetésben részesülő nevelőanyánál, több mint százezer gyermeknek egy vagy mindkét szülője külföldön dolgozik. Romániában 2005-től biztosítja törvény a gyermekek jogait. A Szociális és Gyermekjogvédelmi Hatóság feladata a törvény alkalmazásához keretet biztosítani, stratégiát kidolgozni. Tonk Gabriella, a hatóság államtitkár-helyettese a legalapvetőbb problémának tartja a bántalmazást: a törvény tiltása ellenére nagyon sok szülő és pedagógus él a testi fenyítés módszerével. Az állami hatóságok még gyermekcipőben járó gyermekvédelmi tevékenységét nagyban segítik a különféle civil szervezetek. Néhány hónapja a kormány elfogadta az országos gyermekjogvédelmi stratégiát, ami a hátrányos helyzetű gyermekekkel, infrastrukturális kérdésekkel és humánerőforrás-stratégia kérdésekkel foglalkozik. /Jakab Judit: Gyerekcipőben a hazai gyermekjogvédelem. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./
2009. március 9.
Leváltotta a kormány Tonk Gabriella államtitkárt az Országos Gyermekvédelmi Hatóság éléről, és helyére a Szociáldemokrata Párt színeit képviselő Luminita Anghel könnyűzenei énekesnőt nevezte ki. /Leváltották Tonk Gabriellát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./
2009. augusztus 20.
Már 2007-ben, több szabálytalanság és kihágás észlelésének következtében felmerült annak szükségessége, hogy törvény szabályozza a dadák tevékenységét. A Boc-kormány törvénytervezetének megvitatása szeptemberre várható. Eszerint a három év alatti gyermekekre felügyelő dadák szakképzésben részesülnének, megfelelő egészségügyi állapotukat orvosi és pszichológiai igazolvány bizonyítaná. Az új törvény továbbra sem hoz megoldást a magyar bölcsődére áhítozók számára. Az állami magyar bölcsődék létrehozásának igénye tavaly a kolozsvári Életfa Családsegítő Egyesület keretében fogalmazódott meg. Kovács Andrea elmondta: tavaly májusban Tonk Gabriella, az Országos Gyermekjogvédelmi Hatóság akkori államtitkár-helyettese megígérte, hogy a kidolgozás alatt álló törvénytervezetbe a bölcsődék ügyét is beiktatják. Eddig 1238 aláírás gyűlt össze, a petíciót az Életfa Családsegítő Egyesület székhelyén, Kolozsvár még alá lehet írni. Ősszel a tanács elé terjesztik a kérést. /Év végéig el kell fogadnia a parlamentnek a dada-törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./
